HULA Lake Park

Kinerettől (Galileai Tenger, Genezáreti Tó, stb) északra a 90-es út mellett található HULA (Huleh) völgye, Izrael legnagyobb vízgyűjtő medencéje. Egy élettel teli láp és mocsár-vidék.
Az ötvenes években részben lecsapolták, és mezőgazdasági művelés alá vonták a területet. Civil természetvédők kezdeményezésére mintegy másfél évtizeddel később az eredeti mocsár egy részén tájvédelmi körzet jött létre, majd kilencvenes években újra elárasztásra került az egykori láp-vidék, és létrejött a Hula Lake Park,
Ma ez a természetvédelmi terület gazdag állatvilágával, és egy sor őshonos állatával igazi öko turisztikai központ. A mintegy egy-másfél órás séta a tan-ösvényen kitűnő családi program hétvégekre.

(dicséretes, és megjegyzendő, hogy barangolásaink során nem ez a nemzeti park az első Izraelben, ahol gondolnak a mozgássérültekre, a kerekes székes látogatókra. A Hula Lake Park – néhány kilátótól eltekintve – a mozgásukban korlátozottak számára is teljes egészében bejárható.)

A romantikus környezet háttérben a Golán fennsíkkal, és a márciusban még hósapkát viselő Hermonnal lenyűgöző látványt nyújt. Finom legyező formájával a papirusz a legjellemzőbb növénye a lápvidéknek. Ez a legészakibb pont, ahol még fellelhető ez az őseink számára nélkülözhetetlen növény.
A lápvidék számos állat-fajnak nyújt életteret. A nyílt vizekben hemzsegnek a harcsák, és pontyok óriási példányai. Az uszadék fákon mocsári teknősök élvezik a tavaszi nap sugarait. A látogatók közvetlen közelébe merészkedő nutriák (coypus) mintha mindig is itt éltek volna ezen a tájon.

Ezeket az állatokat eredetileg prémtenyésztés reményében hozatta be dél-amierikából egy közeli kibbutz vállalkozó szellemű tagsága. Arra, hogy hogyan szöktek el ezek az állatok, és lettek „szabad polgárai” a galileai vízgyűjtő medenceének számos magyarázat létezik, – azonban tény most úgy élnek itt mint a többi őshonos faj.

A nádas számos, csak erre a területre jellemző madárfajt rejt. Kócsagok, gémek, zöldfejű de szokatlanul széles csőrű (kanalas)vadkacsák, magányosan gubbasztó fekete kormoránok, széles szárnyaikkal csapkodó kárókatonák, nagy magasságban hangtalanul köröző rétisas, kis énekesmadarak ezrei.
Ugyancsak említésre méltó, hogy a Hula természetvédelmi terület az Afrikában telelő észak európai költöző-madarak vonulási útvonalának egyik állomása. Ennek köszönhetően tél-előn és kora-tavasszal képletesen kitehető „telt ház tábla. Ornitológusok, és fotósok „mekkája” ilyenkor a Nemzeti Park.

foto: Stefán Szondi, Cvi BenGalil

A Hula öko turisztikai központ (פארק אגמון החולה) honlapja